|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 18 találat | lapozás: 1-18 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Georgescu, Florian 1993. április 14.Ion Iliescu elnök Florin Georgescu pénzügyminiszter, Constantin Teculescu kereskedelmi miniszter, Gheorghe Tinca külügyi államtitkár és más hivatalos személyiségek kíséretében ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Emirátusba látogatott. Három kormányegyezményt írtak alá: a tőkeberuházások ösztönzéséről, a kettős adóztatás elkerüléséről és a kétoldalú kereskedelem fellendítéséről. Iliescu elnök kíséretével - körútja során -, ápr. 12-én Szíriába látogatott, majd Libanonba repült. A gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Üzleti körút ? elnöki szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./1993. május 11.Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./1993. szeptember 21.Mircea Cosa frissen kinevezett reformügyi államminiszterrel, Florin Georgescu pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank kormányzójával az élen 14 tagú küldöttség utazott Washingtonba, folytatni a még júniusban megszakadt tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. /Magyar Nemzet, szept. 21./1994. december 30.Iliescu elnököt és Florin Georgescu külügyminisztert bírálta Frunda György szenátor szenátusi felszólalásában, mert mindketten felléptek az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített határátlépési illeték védelmében. /Magyar Hírlap, dec. 30./1995. február 22.Febr. 22-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Richard Holbroeke európai és kanadai ügyekben illetékes külügyminiszter-helyettes. Febr. 23-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel. Holbroeke kijelentette, hogy a közép-európai országok közül Románia folytatja a legjobb katonai együttműködést az USÁ-val. Holbroeke-ot fogadta Iliescu elnök, Melescanu külügyminiszter és Florin Georgescu pénzügyminiszter. Az amerikai vendég leszögezte, hogy a közép-európai országokat azonos módon kezelik a NATO-ba való integrálásuk során. Romániában lassan folyik a privatizáció, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. július 26.Háromoldalú szociális megállapodást írtak alá Bukarestben a kormány, a munkaadók és a Testvériség szakszervezeti szövetség képviselői. A többi nagy szakszervezeti központ nem csatlakozott ehhez a megállapodáshoz. A megállapodás értelmében a szakszervezet nem folyamodik a sztrájkhoz, a kormány pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a reálbér az 1990. októberi szint 65 %-át, a nettó minimálbér pedig a havi 75 ezer lejt /37,5 dollár/ eléri szept. 1-jétől. A gyermekek után járó családi pótlék 28 %-kal nő, eléri a havi 9000 lejt. Florin Georgescu pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket tesz az infláció csökkentésére. /Népszabadság, júl. 26./1996. január 4.Az RMDSZ parlamenti frakciója Szabó Károly szenátusi, illetve Tokay György képviselőházi frakcióvezető aláírásával a parlament rendkívüli összehívását kezdeményezte jan. 4-én, hogy sürgősségi eljárással vitassák meg és fogadják el a költségvetést. A kormány ugyanis, élve meghatalmazásával, rendeletekkel fog dönteni olyan pénzügyi kérdésekben, amelyekben csak a törvényhozás hivatott határozni. - Kerekes Károly RMDSZ-képviselő jan. 3-án írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a határon még mindig kérik a határátlépési illetéket, holott ez jan. 1-je után törvénytelen. Georgescu kabinetfőnöke már másnap reagált a levélre: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7., (gyarmath) [Gyarmath János]: Az RMDSZ összehívhatná a parlamentet. = Magyar Nemzet, jan. 8./1996. február 23.Florin Georgescu pénzügyminiszter közölte: elhárult az akadály a Romániának megítélt világbanki hitel első részletének folyósítása útjából. Korábbi jelentések szerint a 60-100 millió dollár összegű hitelrészlet folyósítása azért szenvedett késedelmet, mert a Világbanknak fenntartásai voltak a romániai kuponos privatizáció módszereivel kapcsolatban. /Románia megkaphatja a világbanki hitel első részletét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2000. december 27.Dec. 27-én tartja utolsó ülését az Isarescu-kabinet. A miniszterelnöki mandátum átadására dec. 28-án vagy 29-én kerül sor. Ha az új kormány megkapja a parlament bizalmi szavazatát - a két ház együttes ülésére dec. 28-án kerül sor -, az új kabinet már dec. 29-én megtarthatja első ülését - nyilatkozta Adrian Nastase, kijelölt miniszterelnök. Mugur Isarescu és Adrian Nastase dec. 23-án találkoztak, hogy a mandátum átadásával-átvételével járó feladatokban egyeztessenek. Isarescu békésnek és civilizáltnak értékelte a hatalomátadás módját. Isarescu és Nastase egyetértettek abban, hogy mandátumának lejárta után a volt miniszterelnök visszatérjen a Román Nemzeti Bankhoz, hogy az 1999 decemberében függőben hagyott ügyeit rendezze. A Román Nemzeti Bank vezetőségének megújítása csak januárban lesz esedékes, mondta Nastase. Az elmúlt napokban többször is elhangzott: az új hatalom nem kívánja Mugur Isarescu megbízatását meghosszabbítani a bank élén, utódjául Florin Georgescu volt RTDP-s pénzügyminisztert javasolja a párt vezetősége. /Békés és civilizált hatalomátvétel. Több megoldatlan feladatot ″örökölt″ a Nastase-kabinet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./2010. május 26.Sikeres reformokkal elkerülheti Románia, hogy újabb IMF-hitelt kérjenSikeres reformokkal elkerülheti Románia, hogy újabb készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette ki kedden Florin Georgescu, a központi bank (BNR) első kormányzó-helyettese. A jegybank második embere kedden egy bukaresti gazdasági konferencián elmondta: a sikeres reformok azért is szükségesek, hogy Románia ne váljon fizetésképtelenné. Emil Boc miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a közalkalmazottak 25%-os bércsökkentése és a nyugdíjak 15%-kal való lefaragása azért szükséges, hogy az év végéig ne ürüljön ki az államkassza. Georgescu bízik abban, hogy a kormány sikeresen végrehajtja a meghirdetett közkiadás-csökkentési intézkedéseket és a reformokat, így Románia finanszírozási szükségleteit a jövőben a pénzügyi piacokról is lehet majd fedezni, és nem kényszerül Bukarest újabb hitelegyezmény megkötésére az IMF-fel. Traian Băsescu államfő korábban kijelentette: Romániának a jövő évben újabb hitelmegállapodást kell kötnie a valutaalappal, ha júniustól nem csökkentik a béreket és a nyugdíjakat. Băsescu szerint a közkiadások csökkentésének az elodázása esetében Romániának már nem lenne elég újabb 20 milliárd euró kölcsön, hanem legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége. (mti) Transindex.ro 2011. december 27.Románia: mit hozott 2011?Némi sikert idén Romániában csak a külpolitika hozott: Traian Băsescu államfő Washingtonban találkozott Barack Obama elnökkel, illetve 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanyahu személyében. Mozgalmas, eseménydús esztendőt zárunk. Az év „főszereplője” természetesen Romániában is az egész világot sújtó gazdasági-pénzügyi válság volt. Jó hír, rossz hír Januárban Románia valutaalapi képviselője, Mihai Tănăsescu közölte: az ország 3,7 milliárd eurós hitelt venne fel a nemzetközi testülettől. Még ugyanebben a hónapban az államfő magára vállalta a schengeni csatlakozási kudarcért a politikai felelősséget. Februárban a közvéleményt mindenekelőtt az államfőnek az a szándéka foglalkoztatta, hogy új kormányfőt állítson a kabinet élére. Băsescu szerint ugyanis új kormányzási stílusra van szükség, a kabinet iránti megrendült bizalom helyreállítása érdekében. A sajtó szerint az új kormányfő Mugur Isărescu, Călin Georgescu, Florin Georgescu, Cătălin Predoiu és Lucian Croitoru közül kerülhet ki. Szintén februárban indult be a vámosok és határrendőrök letartóztatásának sorozata a szereti román–ukrán határátkelőnél. Rövid idő alatt több száz személyt vettek őrizetbe, akiket buszokkal és helikopterekkel szállítottak Bukarestbe. Márciusban a kormány elfogadta és a parlament elé terjesztette a Munkatörvénykönyvet, amely nagyarányú tiltakozáshullámot váltott ki. A kormány azt is elhatározta, hogy 5200 fővel csökkenti a pénzügyi tárca állományát, és felszámolja a Pénzügyi Gárdát, valamint a Vámhatóságot, amelyek hatásköreit az adóhivatal veszi át. Áprilisban ritka dolog történt: a lakosság jó hírt kapott. Ennek megfelelően az ország technikai értelemben kilábalt a recesszióból. Az örömbe üröm is vegyült: a központi jegybank illetékesei szerint mindennek pozitív kihatásai csak két év múlva mutatkoznak meg, és akkor sem a teljes ország szintjén. És következett az elmaradhatatlan rossz hír is: az Eurostat bejelentette, kételkedik a Románia által hivatalosan közölt gazdasági-pénzügyi adatok valóságában. De nem hiányzott a botrány sem: lemondásra kényszerült Ioan Nelu Botiş munkaügyi tárcavezető, miután kiderült, hogy az általa vezetett minisztérium jogtalan előnyökhöz, 500 ezer eurós szerződéshez juttatta feleségét. Májust az ország területi-közigazgatási átszervezésével kapcsolatos vita uralta. Ezt elsősorban az államfő szorgalmazta. Június viszonylag eseménytelenül telt el, nem úgy viszont július, amikor a bukaresti hatóságok a romániai igazságszolgáltatás helyzetét elemző brüsszeli jelentést várták feszült figyelemmel. Ettől ugyanis jelentős mértékben függött Románia schengeni tagsága. A dokumentum szerzői ez alkalommal is megállapították: a román illetékeseknek még komoly erőfeszítéseket kell tenniük a korrupció megfékezéséért. De kudarcot hozott az ország legnagyobb kőolajipari vállalata, a Petrom privatizálására tett erőfeszítés is. Az eladásra felkínált 9,84 százalékos részvénycsomag iránt igencsak mérsékelt volt az érdeklődés. Külpolitika: az egyedüli sikerforrás Némi sikert csak a külpolitika hozott: júliusban 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli miniszterelnök Benjamin Netanyahu személyében. A felek ekkor megállapodtak abban, hogy novemberben Jeruzsálemben megtartják az első román–izraeli együttes kormányülést. Augusztusban Emil Boc kormányfő látogatott Kínába, tolmácsolva a román fél abbeli szándékát, hogy fejleszti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Bocot fogadta Hu Jintao kínai államfő is. A román miniszterelnök masszív kínai beruházásokat ígért, amelyekből – mindeddig – nem lett semmi. Szeptember a schengeni csatlakozás elhalasztása körüli botrány jegyében telt el. Az EU belügyminiszteri és igazságügyi tanácsa félbeszakította és a jövő évre halasztotta a kérdés megtárgyalását. A Románia és Bulgária felzárkózását ellenző országok között Hollandia volt a legkeményebb – a román vámhatóságok ezért több kamionnyi „fertőzésgyanús” holland tulipánt tartóztattak fel néhány napra a román határnál. Szeptember fő eseményét Traian Băsescu román és Barack Obama amerikai elnök utolsó pillanatig titokban tartott, 25 perces washingtoni találkozása jelentette; Traian Băsescu arról tájékoztatta az ország közvéleményét, hogy „nemzetbiztonsági szempontból rendkívüli fontosságú dokumentumot” írtak alá. A kormánykoalíció ugyanakkor új tárca, az Európai Ügyek Minisztériuma létrehozásáról döntött. Balsikerű népszámlálás Október a nehézkesen és rosszul szervezett népszámlálásról lett emlékezetes, amelyre egyebek között a személyi szám megadása körüli vita nyomta rá a jegyét. Ugyanekkor a brüsszeli EU-csúcsról hazatérő államfő nyomatékosan figyelmeztetett „a rendkívül óvatos” jövő évi költségvetés szükségességére, mivel „a deficit finanszírozása igen költséges”. Miután az euróárfolyama 4,36 lej fölé ugrott, és úgy tűnt, a központi jegybank szabad utat enged az árfolyamnak, Traian Băsescu keményen bírálta az óriási profitra szert tevő bankokat, amelyek azt tesznek Romániában, amit csak akarnak, így például szándékukban áll finanszírozás nélkül hagyni a román gazdaságot. Az ország helyzetének súlyosságára utalt az is, hogy az Európai Bizottság lefelé, 3,7 százalékról 2,1 százalékra módosította Románia gazdasági gyarapodásának várható ütemét. A Pénzügyi Tanács ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelése a pénzügyi felelősségről szóló törvény legkevesebb öt kitételét sértené. Végül decemberben megszületett a jövő évi költségvetés, amely – amint az várható volt – ismét megszigorító jellegű. Bogdán Tibor Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. május 7.Várjuk ki a végétA beiktatás előtt álló kormánynak sikerült kiegyeznie az IMF-fel. Kétnapos intenzív tárgyalás után a nemzetközi pénzintézet beleegyezett, hogy az ország idei költségvetési hiánya 1,9 százalékról háromra emelkedjék... ...s így júniustól 8 százalékkal növeljék a közalkalmazottak bérét, és megkezdjék a nyugdíjasoktól ellopott pénzek visszafizetését. A költségvetési hiánycél módosítása azt jelenti, hogy csak kölcsönökből kell majd visszafizetni az emberek járandóságát, s jelzi, az országnak nincs pénze. Băsescu elnök ama nyilatkozata, hogy ötmilliárd eurót hagytak a kincstárban, egyszerű hazugság, több szakértő elmondta, az említett összeg kötelező kincstári tartalék, amihez nem lehet, nem szabad hozzápiszkálni, s az a hatmilliárd lej, melyről a volt pénzügyminiszter regélt, hóvégen befolyó összegek summája, ami ahogy jön, úgy megy is a kötelező kifizetések miatt. Pénz tehát nincs, a gazdaság tavaly év végén és idén az első három hónapban is zsugorodott, épp technikai recesszióban leledzik az ország. A Băsescu-féle megszorító politika csődöt mondott, a fogyasztás csökkenése gazdasági visszaesést eredményezett, s teljesen fölöslegesen kínozták a példátlanul magas fizetésmegvonással a közalkalmazottakat, öregeket. A kijelölt miniszterelnök szerencsére óvatos duhaj, helyettesének és pénzügyminiszterének Florin Georgescu jegybankalelnököt választotta. A román pénzügyi szakértők szerint az ő személye biztosíték arra, hogy nem fogják amolyan szocialista szokás szerint két kézzel szórni a pénzt. Különben az IMF a költségvetési hiány kapcsán tett engedményen kívül tartotta magát az előző kormánnyal kötött szerződéshez, bármennyire ágáltak még ellenzékben Pontáék a további privatizálás, Románia altalajkincseinek kiárusítása ellen, kaptak ugyan néhány hónap haladékot ennek kivitelezésére, de véghezviteléről az IMF nem mondott le. Nehéz hónapok elé néz a Ponta-kormány, de mi cseppet sem sajnáljuk. Meglehetősen sűrű gondjaik közepette naponta több ízben és többen is elmondják, első dolguk a MOGYE kormányrendelettel létrehozott magyar fakultásának megszüntetése lesz. Piti emberek, piti célok, kisszerű bosszú, s nemzetközi szabályokba ütköző cselekedet a már elnyert jogok visszavonása. Bár Pontáék ma biztosra mennek, szokatlan lenne, ha Traian Băsescu, aki a hatalom valódi birtokosa volt mind Boc, mind Ungureanu alatt, ne kavarna be. Úgyhogy várjuk ki a végét. Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. május 7.IMF: jöhet a béremelésJúniustól 8 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét Romániában, és megkezdik az átlagon felüli nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszafizetését – közölte Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt, miután a leendő kormány tárgyalt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az új kormánynak sikerült megállapodnia az IMF szakértőivel arról, hogy az államháztartás hiánya idén a tervezettnél nagyobb legyen, de nem magasabb, mint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százaléka. A kabinet ugyanakkor a híresztelések szerint még idén csökkentené a pékipari termékek áfáját. Utóbbi intézkedés a szakemberek szerint nem biztos, hogy eléri a várt célt. Kedélyes párbeszéd Traian Băsescu államfő is támogatja a bérek és nyugdíjak kiegészítését. Júniustól 8 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét Romániában, és megkezdik az átlagon felüli nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszafizetését – közölte Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt, miután a beiktatásra váró, Victor Ponta vezette kormány küldöttsége befejezte kétnapos tárgyalássorozatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó szakértői csoportjával. A miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri tisztségre egyaránt jelölt Georgescu – aki jelenleg még a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzóhelyettese – hozzáfűzte: a beiktatásra váró Ponta-kormány eltökélt szándéka, hogy visszaállítsa a megszorító intézkedések előtti szintre a közalkalmazotti béreket: első lépcsőben júniustól 8 százalékkal emelik az állami fizetéseket. Mint ismeretes, 2010 júniusában ideiglenesen 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét. Tavaly év elején ebből 13 százaléknyit visszadtak, és még körülbelül ugyanekkora emelésre lenne szükség, hogy bérük ismét elérje a 2010 eleji szintet. Az átlagon felüli, azaz a 740 lejt meghaladó nyugdíjak esetében az alkotmánybíróság megállapította, hogy azokból eddig több egészségbiztosítási járulékot vontak le, mint amennyit kellett volna. Ezt a különbözetet szintén júniustól kezdik havonta visszafizetni – derült ki a pénzügyminiszter-jelölt beszámolójából. Növelhető a hiánycél A béremelésre és nyugdíj-kiigazításra a költségvetési hiánycél növelése árán lehet forrásokat biztosítani. Georgescu szerint a beiktatásra készülő új kormány küldöttségének sikerült megállapodnia az IMF szakértőivel arról, hogy az államháztartás hiánya idén a tervezettnél nagyobb legyen, de nem magasabb, mint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százaléka. Korábban Románia 1,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányban állapodott meg az IMF-el. Mint arról beszámoltunk, a Ponta-kormányról várhatóan ma délután szavaz a parlament. Ha megkapja a bizalmat, a kabinet kedden megtartja első ülését, amelyen a tervek szerint elfogadja az IMF-nek küldendő új szándéklevelet a módosított költségvetési hiánycélról. Mint ismeretes, Románia számára tavaly márciusban összesen 5,3 milliárd eurós, kétéves hitelprogramot hagyott jóvá az EU, az IMF és a Világbank. A készenléti megállapodást (stand-by arrangement) Románia elővigyázatosságinak tekinti, azaz nem hív le belőle pénzt, mindazonáltal a negyedéves felülvizsgálatokon át kell esnie, a hiánycél módosítását is el kell fogadtatnia a hitelezőkkel. Băsescu benne van Az ügyben tegnap délután megszólalt Traian Basescu államfő is, aki délelőtt szintén fogadta az IMF küldöttségét. Az elnök leszögezte: nem igaz, hogy nem támogatja a béremelést, sőt éppen azért tartja fontosnak, mert az szerinte stimulálhatja a fogyasztást, és csökkentheti az állami rendszerek forráshiányát. „Ma is ugyanolyan manipuláció zajlik, mint két éve: akkor senki sem akarta elmagyarázni, hogy a megszorítások nélkül mind a 22 millió állampolgárnak szenvednie kell. Ma azt mondják, az elnök nem ért egyet a béremeléssel és a nyugdíjakból levont összegek viszszafizetésével. Határozottan kiállok a bérek visszaemelése mellett, ezt mind az IMF, mind a parlament, mind Victor Ponta kijelölt miniszterelnök tudomására hoztam” – szögezte le. Szerinte ugyanakkor a béremelés nem érinti hátrányosan a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapot, sőt csökkenti a hiányt, mivel nagyobb az adóalap. Kijelentette: egyetlen olyan megoldást sem tart elfogadhatónak, amely növelné a tb-alap hiányát, azaz kisebb bevételt jelentene. A nyugdíjalap hiánya mintegy 3,6 milliárd euró, azaz 16 milliárd lej. A béremelés egymilliárd lejjel csökkenti ezt a hiányt. Kijelentette: csak arról kívánta az IMF-et tájékoztatni, hogy az idei választási évben egyetlen populista intézkedést sem tart elfogadhatónak. Az államfő rámutatott: a pénzügyi tárca tartalékalapjában több mint ötmilliárd euró pénzpiacokról felvett hitel található, hogy időben kifizethessék az esedékes hitelrészleteket. E tartalékot azért kellett fölhalmozni, hogy az ország ne kerüljön függő helyzetbe, és ne kelljen hirtelen, túl nagy kamattal pénzt fölvenni. A béremelésre szánt pénzek az IMF-fel történt megállapodás nyomán különíthetők el. Emlékeztetett: a korábbi megállapodás értelmében a költségvetési hiánycélt 1,9 százalékban határozták meg, azzal a megjegyzéssel, hogy az indokolt esetben 2,2-2,3 százalékosra növelhető. Rámutatott: a deficit kisebb volt a vártnál, 1,84 százalékos. A kormány a januári megállapodás értelmében kevéssel 2 százalék fölé tolhatja ki a hiánycélt, vagyis az államfő szerint megvan a pénzügyi mozgástér a közalkalmazotti bérek kifizetésére. A nyugdíjból levont összegek kapcsán kifejtette: még nem látja a megoldást, de a pénzügyminiszterrel és a kormányfővel együtt keresik a megoldást. Privatizáció és korszerűsítés Az állami cégek átalakítása, a magánszférából érkezett menedzserek és a privatizációs folyamat felgyorsítása kapcsán – amelyek szintén a hitelmegállapodás feltételei – Traian Băsescu elmondta: az energetikai cégek részleges privatizációjából származó bevételt a vállalatok korszerűsítésére költik. Rámutatott: a Transgaz földgázszállító cégnek például új szivattyúállomások és új vezetékek kiépítésére van szüksége. Kijelentette továbbá, hogy az új egészségügyi törvény továbbra is prioritás, és leszögezte: véleménye szerint az egészségügyi rendszer nem működhet jól mindaddig, amíg abban nem jelenhet meg a magánszféra is, jelenleg ugyanis nincs elegendő pénz a fenntartására. Boc: „a mi érdemünk” Eközben Emil Boc február elején lemondott kormányfő a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kampányindító rendezvényén saját kormányának, illetve az ezt követően Ungureanu-kabinetnek vindikálta azt, hogy júniustól sort lehet keríteni a béremelésre, s a nyugdíjasok is visszakaphatják a tőlük jogtalanul elvett pénzösszegeket. „Meghoztuk a megfelelő intézkedéseket, most pedig az ország egyenesen áll az Európai Unióban tapasztalható gazdasági nehézségek előtt” – fejtette ki az exminiszterelnök. Krónika (Kolozsvár) 2012. július 18.Lejrengés” a hazai elhúzódó politikai földrengésreEgyre mélyebbre süllyed a lej az euróval szemben Rekordokat dönt a lej napok óta, de negatív értelemben: egyre mélyebbre süllyed, egyre jobban elértéktelenedik az euróval, a többi valutával szemben. Ez a csendes, de biztos és egyelőre megállíthatatlan csuszamlás több hónapja elindult. Szakemberek a jelenség okában elsősorban kedvezőtlen nemzetközi tényezőket látnak, de ezekre most rátevődött a hazai belpolitikai állapot. A Román Nemzeti Bank közbelépése nélkül már akár 4,6 vagy 4,7 lejt is fizetnénk egy euróért, állítják sokan, a bank elnöke, Mugur Isărescu pedig nemrég kijelentette: a fejlődéshez Romániának külföldi tőkére lenne szüksége, mivel hazaira sajnos nem alapozhatunk. A politika kedvezőtlen alakulása ellenben elriasztja illetve elüldözi a befektetőket. A lej gyengülésének jelensége azonban nem áll meg a valutaváltók napi adatmódosulásánál, hanem hatása tovább gyűrűzik mindennapi életünkbe. Szakemberektől érdeklődtünk az okokról és főleg a kilátásokról. Tovább gyengült kedden a lej értéke az euróhoz viszonyítva, a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyam ugyanis 4,5651 lejt állapított meg, a hétfői 4,5571 lejjel szemben, ez pedig újabb történelmi mélypontot jelentett. A lej elértéktelenedése a többi valutával szemben is folytatódott, például egy svájci frank 3,8009 lejt ért, hétfőn azonban még 3,7944 lejt; az amerikai dollárhoz viszonyítva ellenben kissé erősödött: 3,7113 lej kedden, 3,7399 lej hétfőn. Az arany grammja kedden 190,3408 lej volt, 0,1528 lejjel kevesebb, mint hétfőn (190,4936 lej). Mugur Isărescu, a jegybank elnöke korábban kijelentette: a központi bank beavatkozása a lej támogatását szolgálta, hogy sikerüljön fenntartani egy valamennyire is kiegyensúlyozott árfolyamot. Úgy vélte, nem lehet egyidőben ösztönözni a megtakarítást és a fogyasztást, hiszen előbbi esetében mindenképpen csökkenne a fogyasztás, idén pedig éppenséggel a fogyasztás növekedésére számítanak annak érdekében, hogy gazdasági növekedést érjenek el. Florin Georgescu pénzügyminiszter is elismerte, a hazai gazdaságot befolyásoló kedvezőtlen nemzetközi helyzetre most még a belpolitikai válság is rátevődött, mihelyt azonban ez a belső feszültség megszűnik, a lej euróval szembeni árfolyama visszaesik 4,5 lej alá. Az árfolyam folyamatos változása, továbbá a lej gyengülése kihatással van a lakosságra, és befolyásolja a cégek tevékenységét is, mondta a miniszter. Széchi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke a lejnek az euróval szembeni rekord árfolyam-növekedését egyértelműen a piacnak a belpolitikai instabilitásra való érzékenységével magyarázta. Ilyen esetben javulást csak a hiteles kormánydöntések hozhatnak, amelyre hétfőn már volt példa, ezért is kissé meglepő a további keddi lejleértékelődés. „Ismétlem, minden a kormány határozataitól függően alakul ezután is” – mondta lapunknak az elnök. Mátis Jenő, a Bethlen Gábor Mikrohitelezési Rt. igazgatója tőlünk tudta meg, hogy keddre az euró árfolyama újabb hazai csúcsot ért el. Szerinte ebben a folyamatban a július 29-i népszavazásig nem várható változás, és utána is bizonytalan a jövő. Mert két forgatókönyv lehetséges: vagy a helyén marad Traian Băsescu (jelenleg felfüggesztett államfő), és akkor folytatódik kötélhúzása a kormánnyal, a lej pedig tovább veszít értékéből, vagy más kerül az elnöki tisztségbe, de akkor sem biztos a stabilizálódás, a látványos javulás a pénzpiacon. A mostani helyzet a spekulánsok számára valóságos földi paradicsom, viszonylag kevés pénz mozgatásával lehet befolyásolni a kis román piacot. Mátis szerint a Román Nemzeti Bank ilyen helyzetben – ami az Európai Unió történetében unikum – csak korlátolt mértékben avatkozik közbe a pénztartalékával. Olyan régebbi vélemények is élnek szakberkekben, hogy a lej túlértékelt volt, most ez is kicsapódik. Ettől függetlenül nyáron a szabadságolások idején mindig megnő a kereslet az euró iránt, de sosem ekkora mértékben. Az országon ebben a pillanatban az áruexport növelése segíthet, és számolni kell azzal, hogy a külföldi befektetők távol maradnak – mondta a közgazdász. Az előző 4-5 hónapban a forint erősödött, ugyanakkor gyengült a lej, ami gyakorlatilag már az Ungureanu-kormány után elkezdődött – vélekedett Diósi László, az OTP BANK ROMÁNIA vezérigazgatója, aki szerint ez a gyengülés a jelenlegi politikai válsággal erősödött fel. A helyzet a lakosság mindennapi életére is kihatással van, hiszen a pénzromlás mindenképpen felelős az infláció erősödéséért. Drágul az üzemanyag, a termékek, a lakossági kölcsönök is euróban voltak számolva, a bérleti díjakat, különféle szolgáltatásokat szintén az euróhoz mérik, ennek erősödését pénzkiadásaik növekedésében érzik majd meg az emberek. Amennyiben azonban a politikusok megfelelő stabilitási programot mutatnak be, akkor a lej valószínűleg év végére megerősödik, mondta Diósi László. Ö. I. B., Ú. I. Szabadság (Kolozsvár) 2014. március 4.A második Ponta-kormány elfelejtett ígéreteiA 2012. decemberében beiktatott, második Ponta-kormány édeskeveset valósított meg a választóknak tett ígéretekből. Igaz, ehhez a liberálisok és a szociáldemokraták közötti nézeteltérések is hozzájárultak, amelyek végül a Szociál-Liberális Szövetség (USL) felbomlásához vezettek. Sikertelenség a pénzügyekben Az USL ígérete szerint az elkövetkező években fokozatosan csökkenteni kellett volna a vállalkozók által fizetendő szociális hozzájárulás összegét. Az összesen öt százalékos csökkentéséről a kormány tárgyalt az üzletemberek képviselőivel, a Nemzetközi Valutaalappal, ám az intézkedésből végül is nem lett semmi. Ennek nehéz is lett volna a jelenlegi gazdasági helyzetben érvényt szerezni, hiszen az egy százalékos csökkentés is egy milliárd lejjel rövidítette volna meg a költségvetési bevételeket. A hozzáadott értékadó 19 százalékosra történő csökkente is üres ígéret maradt, holott az intézkedést az akkori pénzügyminiszter, Daniel Chiţoiu bejelentette. Illetve annyi mégis történt, hogy a hozzáadott értékadót csökkentették bizonyos péktermékek esetében – a hús- és húskészítményeknél azonban a gazdaságra gyakorolt hatások elemzésén még nem jutottak túl. A kormányprogramban ott szerepelt a CEC Bank és az Eximbank helyzetének megszilárdítása, tevékenységi körük pontosabb szabályozásával. Ennek megfelelően az Eximbank a kivitelnél és az ipari tevékenységben, a CEC Bank a kis- és középvállalatoknak, a mezőgazdaságnak és a független vállalkozóknak nyújtana támogatást. Az ígéret viszont kipipálatlan maradt. Victor Ponta egyelőre a Traian Băsescu nagyobbik lányának kölcsönt adó CEC Bank elnökének leváltásával, a kormányhoz közelálló szakemberrel történő helyettesítésével foglalkozik. Egyelőre azonban Radu Gheţeát mind a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu, mind pedig – természetesen – Traian Basescu államfő is támogatja. Elmaradt a falufejlesztés – maradt a bürokrácia A román falu korszerűsítése a Szociál-Liberális Szövetségnek olyan programpontja volt, amelyet valamennyi kormány célul tűzött ki, és amelynek egyetlen kabinet sem tett eleget. Victor Pontáék a még elektromos szolgáltatás nélküli falvak, azaz több mint 2200 helység villamosítását tűzték célul 2012 és 2016 között, amelyre több mint egymilliárd lejt, azaz 231 millió eurót fordítottak volna, ebből 90 százalékot az állami költségvetésből, 10 százalékot a helyi hatóságok alapjaiból fedeztek volna. Az akciót az ipari övezetek tartós fejlesztésével foglalkozó román ügynökségnek kellett volna végrehajtania. 2003-ban mindez még 150 millió dollárba került volna, a kormány 2007. határozata értelmében pedig 150 millió euró is elegendő lett volna mindehhez. A szociál-liberális kormány nem tartotta be azt a vállalását sem, hogy begyűjtő, osztályozó és tároló központokat létesít a mezőgazdasági termények számára. Erre a kabinet nem is dolgozott ki semmiféle stratégiát, így a nagy bevásárlóközpont-láncolatok importból szerzik be mindezt, a helyi termelők pedig képtelen lépést tartani az igényekkel. Nem lett semmi abból az országosnak hirdetett programból sem, amelynek értelmében zöldség- és gyümölcsfeldolgozó mikrovállalatokat létesítenek a helyi termelők terményeinek feldolgozása érdekében. A kormánynak nem sikerült leszorítania a minden szintet elárasztó bürokráciát, és túlhajtott adózást sem, jóllehet ígéretet tett bizonyos illetékek megszüntetésére, a különféle engedélyek, jóváhagyások megszerzésének egyszerűsítésére is. Rövid sikerlista A Szociál-Liberális Szövetség kormányának voltak eredményei is. Sikerült például a megállapodott keretek között tartania a költségvetési hiányt, a makrogazdasági egyensúly nem romlott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közös kormányzása alatt. Az eredmények közé tartozik, a közalkalmazottak számának mérséklése is – igaz, ez viszont nem a kormányprogramban foglalt mértékben történt meg. Ha a szociál-liberálisok kabinet a hozzáadott értékadót nem is csökkentette, eredményesnek mondható viszont a kifizetési mód egyszerűsítése. A kormánynak sikerült visszafognia az adók és illetékek megkésett kifizetéséért járó büntetéseket: a 90 napos késéért járó, korábbi, évi 15 százalékos bírságot napi 0,02 százalékra, azaz évi 7,3 százalékra mérsékelte. A fiatalok számára előnyt jelent, hogy a kabinet meghosszabbította az első ház programot, végül az eredmények közé tartozik a kintlevőségek nagy részének kifizetése is. Ellentmondásos intézkedések A szociál-liberálisok kormányának volt több ellentmondásos intézkedése is. Nemrégiben például a fogyasztás növelése érdekében csökkentené a kamatadót az 1610 lej alatti nettó jövedelműek számára, akik esetében a bankoknak át kell ütemezniük a részleteket. A Román Nemzeti Bank szerint az eljárást a pénzügyminisztérium megbízott minisztere, Liviu Voinea dolgozta ki, más pénzügyi szakértők szerint azonban az elgondolás Voinea korábbi főnöke, Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettese fejéből pattant ki. Az intézkedés mindenképpen zavaros, alkalmazási módját senki sem ismeri, pénzügyi körök véleménye szerint pedig minderre ráfizetnek a kölcsönöket felvevők. Az energiatermelők sorában nagy felháborodást váltott ki a kormány „oszlopadója” is. mind nagy megterhelést jelent számukra. A Petromnak például 70-100 millió dollárjába került az újfajta adó, amely viszont csak a jogi személyiségeket érinti. Az adót a szállítási hálózatok, a tartóoszlopok, raktárak, tárolók szerint kell fizetni, és a Petrom mellett olyan nagyvállalatokat érint, mint az E.ON, az Enel, a Transelectrica, a Transgaz és a Romgaz. Széles körök ellenzik az üzemanyagokra kivetett 7 eurócentes illetéket is. Ez ellen Traian Băsescu államfő is határozottan fellépett, leszögezve, nem írja alá a kormány IMF-nek megküldendő memorandumát, amennyiben ez az adó benne lesz. A jelek viszont arra mutatnak, hogy Victor Pontáék nem mondanak le róla, arra hivatkozva, hogy az intézkedés már ott szerepel az elfogadott költségvetési tervben. Az új adó bevezetését a kabinet egyelőre március végéig elhalasztotta. A kormány palagázzal kapcsolatos álláspontja heves tüntetéseket váltott ki több helyütt is. A kabinet ugyanis támogatja a palagázak kitermelését, amely viszont környezetvédő szakemberek szerint igen káros hatással lehet a környezetre. A kormány szerint a palagázak kitermelésére Románia energetikai függetlenségének elnyerése érdekében van szükség. Hasonló ellenállásra talál a kormány viszonyulása a verespataki aranybánya beindításához. Victor Ponta támogatja a ciános kitermelést, ami ellen nem csak a környezetvédők, de akadémikusok, egyházak, elismert szakemberek, szaktekintélyek is tiltakoznak, mind Romániában, mind pedig külföldön. Bogdán Tibor maszol.ro, 2014. november 4.Államfőválasztás: szövetséges kerestetikVictor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 40,44 százalékkal, Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje pedig a szavazatok 30,37 százalékát megszerezve jutott az államfőválasztás második fordulójába – közölte kedden a Központi Választási Iroda (BEC) a vasárnapi első forduló végeredményét bejelentve. A harmadik Călin Popescu Tăriceanu 5,36 százalékkal. A további sorend: Elena Udrea (5,20), Monica Macovei (4,44), Dan Diaconescu (4,03), Corneliu Vadim Tudor (3,68), Kelemen Hunor (3,47), Teodor Meleşcanu (1,09), Szilágyi Zsolt (0,56), Gheorghe Funar (0,47), William Brânză (0,45), Constantin Rotaru (0,30), Mircea Amariţei (0,08). Kelemen Hunor 329 727, Szilágyi Zsolt 53 146 szavazatot kapott. Képben Tăriceanu és az RMDSZ Zajlik a szövetségesek keresése a második fordulóra. Victor Ponta miniszterelnök a Szociálliberális Unió (USL) Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnök, exkormányfő pártjának, a Liberális Reformpártnak (PLR) a bevonásával történő újjáélesztésére tett javaslatot azon a kedd délutáni koalíciós egyeztetésen, amelyen az államfőválasztás vasárnapi első fordulója eredményeit elemezték ki, és amelyen javaslatot tett a miniszterelnök személyére arra az esetre, ha a második fordulóban őt választják államfővé. Ponta három jelöltet is megnevezett, ugyanakkor Tăriceanut nevezte meg első számú miniszterelnök-jelöltjeként, mint olyan személyt, aki garantálja a 16 százalékos egységes adókulcsot, a tb-járulék csökkentését, a nyugdíjak és a bérek emelését. Hozzátette: a másik jelöltje, amennyiben Tăriceanut nem fogadják el a partnerek, George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábban a PSD-ben politizáló igazgatója. Azt sem zárta ki ugyanakkor, hogy Florin Georgescu, a jegybank alelnöke személyében technokrata kormányfő lesz. Tăriceanu kedden kijelentette: Pontát támogatja, pártja pedig belép a kormányba. A PSD koalíciós partnere, az RMDSZ támogatására is számít, ugyanakkor Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezető-helyettese kijelentette: az RMDSZ mérlegelni kívánja a döntést, hiszen koalíciós partnere szociáldemokrata, ellenfele, Klaus Johannis viszont egyrészt szintén kisebbségi, hiszen szász, másrészt az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja. Rámutatott: az RMDSZ döntését az is befolyásolja majd, kit nevez meg miniszterelnök-jelöltként Ponta. Mindemellett megjegyezte, hogy a szövetség felfogása a magyarság jövőjéről, a nemzeti önazonosság, a kultúra és a hagyományok megőrzéséről eltér attól, ahogyan Johannis képviselőné a szászok érdekeit. Leszögezte: szerinte Johannis nem tekinthető egyik kisebbség képviselőjének sem, mivel programjában és nyilvános megszólalásaiban sem tett említést a kisebbségi ügyekről. Márpedig ebben az esetben nem képviselőheti a magyar közösség érdekeit – vélekedett Tánczos. Johannis egyébként kedd kora este a regionalizáció kapcsán kijelentette: nem támogatja az etnikai alapú regionalizációt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ a helyi szervezetekkel történő egyeztetés után csütörtökön dönti el, kit támogat a második fordulóban. Szerinte nincsenek jó opciók, csak opciók vannak. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn este elmondta, a szervezet csütörtökön a Szövetségi Állandó Tanács ülésén dönti el, kit támogat, a döntés pedig számos tényezőtől függ. A PRM Pontát támogatja Klaus Johannis ugyanakkor azt jelentette be, hogy nem hajlandó egyik kiesett jelölttel sem alkudozni a második körös támogatásról, ehelyett közvetlenül az emberektől kéri a támogatást. A kormányon levő UNPR annál inkább: bejelentették, hogy megállapodást kötöttek Corneliu Vadim Tudorral arról, hogy a Nagy-Románia párt (PRM) Pontát támogatja a második körben. Teodor Meleşcanu is közölte: Ponta mellé áll a második körben, hogy együtt biztonságosabbá tehetik az országot. Megszólalt a második fordulós támogatás ügyében Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is, aki 5,17 százalékkal a negyedik helyen végzett vasárnap. Kijelentette: a PMP nem bocsátkozik alkuba, ugyanakkor nem kizárt, hogy saját álláspontot fogalmaz majd meg a jelöltekről. Az EPP Johannis mellett Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke még hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a második fordulóban Klaus Johannist támogassák. Az EPP elnöke támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így a PMP-t és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre. „A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva” – olvasható a közleményben. Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását, és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban. „A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án” – olvasható a közleményben. Ponta ismét kijátssza a nacionalista kártyát Példátlanul durva stílusban támadt rá Klaus Johannisra Victor Ponta kedden a PSD megyei vezetőivel folytatott videóértekezleten: többek között azt állította, egyedül „az Erdély elszakítását akaró” Szilágyi Zsolt támogatja. A miniszterelnök szerint Johannis „egy dolog, aki a dolgokhoz szól, míg ő „román, aki a románokhoz szól.” A rá kis arányban szavazó erélyi románokhoz szólva arra buzdította őket, a második körben szavazzanak rá, mivel az ő projektje „egész Romániáé.” Szerinte meg kell győzni az embereket, hogy rá szavazzanak, mivel Tăriceanu, Meleşcanu, Diaconescu, Vadim Tudor és a többi jelölt szavazóit is képviselőni fogják. „Az egyetlen jelölt, aki már jelezte, hogy Johannist támogatja, Szilágyi Zsolt, aki el akarja szakítani Erdélyt” – mondta Ponta, hozzátéve: nem fogadnak el külföldi utasításokat az EPP-től, amely szerinte 2012-ben is gúnyt űzött a románokból. Szilágyi úgy reagált: Ponta eszelős kijelentéseket tesz, és hamis információkkal próbálja manipulálni a közvéleményt. Corlăţean: az ellenzék a hibás a külföldi voksbotrányért Az államfőválasztás első fordulóját megnyerő szociáldemokrata jelölt, Victor Ponta ellenjelöltjeire próbálta hárítani Titus Corlăţean külügyminiszter a felelősséget azért, mert a vasárnapi szavazás idején több romániai külképviselőeten is botrány tört ki, mivel a nagy tömeg és a lassú ügyintézés miatt nem szavazhatott mindenki, aki élni akart alkotmányos jogával. Corlăţean szerint Ponta egyes ellenfelei szervezetten irányították a nagykövetségekre szimpatizánsaikat, hogy mesterségesen felduzzasszák az előttük kígyózó sorokat, és ezáltal botrányt okozzanak. A külügyminiszter azt állította, Németországból, Stuttgartból és Münchenből kapott erre vonatkozó információkat. A Központi Választási iroda és a miniszter egyébként kedden egyeztettek arról, hogy a második fordulóra megnöveljék a szavazófülkék számát és egyszerűsítsék a választási procedúrát a külképviselőeteken. Egyébként Párizsban – ahol vasárnap este a felháborodott szavazni akarók betörtek a nagykövetség épületébe – hétfőn este mintegy százan tüntettek a külképviselőet előtt az ellen tiltakozva, hogy korlátozták a szavazati jogukat. Eközben a német parlament alsóháza, a Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, azt állítva: tudomására jutott, hogy a nagykövetségek utasítást kaptak: akadályozzák a szavazási folyamatot. Mint közismert, öt évvel ezelőtt a külföldön élő romániaiak elsöprő többsége a jobbközép jelöltre voksolt, az utasítással most ezt próbálták megakadályozni. Balogh Levente Székelyhon.ro 2015. július 2.Tíz éves az erős lej – mennyi ideje van még hátra?Kereken tíz éve, 2005 nyarán a szakemberek 7-9 éves létet jósoltak az új román valutának, ám könnyen meglehet, hogy az élettartama duplája lesz a prognosztizáltnak. Egy évtized leforgása alatt a lej mintegy 25 százalékos értékvesztést szenvedett el az euróhoz viszonyítva. Július 1-én volt tíz éve annak, hogy Románia monetáris reformot hajtott végre, tízezerszeresére növelve a lej értékét. A NATO-csatlakozás és az Európai Unióba való belépés mellett az erős lej bevezetése volt a rendszerváltás óta eltelt negyed század legfontosabb hazai gazdaság-politikai történése. A reform idején az euró árfolyama 36 000 lej volt, ami egyik pillanatról a másikra 3,6 lejre változott. Egy évtized leforgása alatt a lej mintegy 25 százalékos értékvesztést szenvedett el az euróhoz viszonyítva. Jelenleg 4,46 lej az európai valutának a Román Nemzeti Bank (BNR) által meghatározott árfolyama. A legerősebb 2007. július 2-án volt a hazai fizetőeszköz, amikor 3,11 lej volt az árfolyam, a leggyengébb pedig 2012 augusztus 3-án, amikor 4,64 lej ért 1 eurót. A rendszerváltás és a monetáris reform közötti időszakban az infláció több ezer százalék volt. Florin Georgescu, a BNR helyettes kormányzója az erős lej bevezetésének előestéjén azt nyilatkozta, hogy Románia visszavonhatatlanul az infláció leszorításának útjára lépett, amely évi 2-3 százalék körül lesz. A pénzügyi szakember jóslata nem vált be, az infláció tízéves értéke 60 százalék körül mozog. A lej vásárlóerejének csökkenése csak az utóbbi néhány évben esett a Florin Georgescu által kívánatosnak tartott szintre, hovatovább az előrejelzések szerint idén 0 százalék lesz, köszönhetően az áfamérséklésnek. Rövid életet jósoltak Bevezetésekor a szakemberek rövid életet jósoltak az erős lejnek. Az akkori célkitűzés az euró 2014-es bevezetése volt, egyesek pedig még optimistábbak voltak. „Reméljük, hogy az új lej hét évet fog megérni, nem többet” – jelentette ki Sebastian Vlădescu, a BCR elnök-vezérigazgatója, későbbi pénzügyminiszter. Az ambiciózus terveknek keresztbe tett a gazdasági válság. Jelenleg 2019. január 1. az egységes európai valutára való áttérés hivatalos határideje, de jó néhány olyan politikus és gazdasági szakember van, aki kétségbe vonja, hogy tartható a határidő, illetve, hogy van értelme erőltetni az euró bevezetését. Nőtt az életszínvonal A 60 százalékos infláció ellenére az életszínvonal vitathatatlanul nőtt az elmúlt 10 évben. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg a nettó átlagbér két és félszer nagyobb, mint 2005-ben. Euróba átszámítva valamivel kisebb mértékben nőtt az átlagfizetés, 201 euróról 420 euróra. A legnagyobb mértékben a kőolaj- és földgázkitermelésben dolgozók bére nőtt. Most ez a gazdaság legjobban fizető ágazata, havi nettó 5 000 lejt meghaladó átlagbérrel, megelőzve a bankszektort (4 900 lej). Az elmúlt tíz év vesztesei a pedagógusok voltak, kiknek bérezése az átlagosnál jóval kisebb mértékben nőtt. 2005 júliusában 9,8 milliárd lej értékű készpénz volt forgalomban, ami a GDP 3 százalékának felelt meg, ami napjainkra 42 milliárdra nőtt, ez a GDP 7 százalékát jelenti. Ez azt jelenti, hogy bár az online és bankkártyás tranzakciók volumene folyamatosan nő, a román gazdaság jelenleg jobban függ a készpénztől, mint egy évtizeddel korábban, ami a feketegazdaságnak kedvez. maszol.ro 2017. június 24.Nem prioritás a kormányra lépésPorcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) tegnapi, Kolozsváron zajlott ülését követően a Transindexnek egyebek mellett arról számolt be: a testület tagjai arra jutottak, hogy az RMDSZ jól használta ki ezt a helyzetet, és jól döntött, hogy a magyar kisebbség számára fontos kérdéseket az SZDP–LDSZ-vezetőkkel zajló tárgyalások napirendjére tűzte, függetlenül attól, hogy mi lett ennek a kimenetele. Az ügyvezető elnök szerint az SZÁT tagjai az új kormány kialakítása kapcsán megfogalmazták: továbbra sem kell lemondaniuk, vagy háttérbe helyezniük prioritásaikat azért, mert most kialakult egy nacionalista hangulat. „Bárki is lépjen kormányra, ezeket a kérdéseket továbbra is napirenden tartjuk” – mondta az ügyvezető elnök. Az államfővel zajló egyeztetés kapcsán Porcsalmi elmondta: elsősorban meghallgatják Iohannis mondanivalóját, majd a hét első felében folytatják a tárgyalásokat a koalícióval a törvénytervezetek kapcsán. Az esetleges kormányra lépést illetően kifejtette: „Az SZÁT-ben az a vélemény dominál, hogy az RMDSZ-nek most nem kellene kormányzati szerepet vállalnia, de ez továbbra is egy nyitott kérdés.” Sajtóértesülések szerint az Szociáldemokrata Párt Florin Georgescut, a jegybank kormányzóhelyettesét vagy Mihai Fifort, a párt szenátusi frakciójának elnökét jelölheti kormányfőnek. Ugyanazon források szerint a miniszterek többsége is folytathatja a munkát, személycsere négy-öt tárcánál várható. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége részéről tegnap Teodor Meleşcanu külügyminiszter jelezte: mind a négy miniszterük maradna a következő kabinetben is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-18
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
